Sebő együttes - Balassi Bálint: Aenigma

Balassi Bálint: Aenigma

Jelentem versben mesémet,
De elrejtem értelmemet;
Kérem édes szeretõmet,
Fejtse meg nekem ezeket:

Minap én úton jártomban
Láték két hattyút egy tóban,
Hogy volna csendes úszásban
Együtt lassú ballagásban.

Gyakran egymásra tekintnek,
Kirõl kitetszik szerelmek,
Egymáshoz való jó kedvek;
Hasonlók, mindketten szépek.

Hogy így együtt szerelmessen
Ôk úsznának szép csendessen,
Azonközben nagy sebessen
Egy keselõ csalárdképpen

Rájok menvén, az egyikét,
Körme között az szebbikét
Elkapá, foggatá szegént,
Mint szeretõt, kedve szerént.

Látván társa, bánatjában
Rív keserves kiáltásban,
Széllyel ballagván az tóban,
Nem tud, medgyen nagy bújában,

Mert látja társától váltát,
Látja maga özvegy voltát,
Bújában elszánta magát,
Óhajtja már csak halálát.