Karantének 7 - Rendhagyó "Dúdoló" Navratil Andrea népdalénekessel

Készült a nemzeti összetartozás évében, a Jászkun Redemptio, azaz a jászok és kunok szülőföld- és szabadságszeretetének emléknapján
Tapolca-Budapest-Kolozsvár, 2020

Ének: Navratil Andrea és Berecz András
Koboz: Demeter László
Videó-szerk.: Búzási Gyopár

"Akármilyen jól megismeri valaki népzenénket, csak a rokon népekre való kitekintés adja meg a képnek a távlatot, a mélységet. Megtanuljuk ebből: nem vagyunk egyedül a világon. Kultúránk egy nagy, régi, keleti kultúra nyugatra szakadt, itt gyökeret vert, csodálatosképpen máig megmaradt sarja.” Kodály Zoltán

Kodály a magyar népdalok rokonait (cseremisz, nogaj, csuvas, tatár és baskír dallampárhuzamok mentén) egyértelműen a nagy eurázsiai füves pusztán, illetve az azt övező területek ugor és türk népeinek zenéjében kereste. Vallja, hogy a rokonföldi énekekkel való foglalkozás "...magunk megismerését mélyíti. Közös az ősünk, kitől mi jobban eltávolodtunk, mert többféle és elütőbb hatás alatt fejlődtünk. A csuvas zene sem maradhatott minden változás nélkül, szinte másfélezer év óta; de közelebb maradt az őshöz. A különbségek alatt a közös gyökeret megérezni és felismerni: ez a meg-megújuló gyönyörűség a vele való foglalkozásban. Mint mikor a rég, vagy soha nem látott rokon hosszabb együttlét alatt naponta több jelét adja, hogy velünk édesegy. Rávilágít olyan tulajdonságainkra, melyeket eddig alig ismertünk."

Elhangzó archív ének: Énekeljünk, énekeljünk… Klézse, Moldva (1930)
Forrás: Bartók-rend
Énekes: Vajduk János lánya Rózsa (17)
Gyűjtő: Veress Sándor

Énekeljünk, énekeljünk!
Guzsalyasba merre menjünk?
Ide, s ide ulicára,
László Józsi kapujára.

Ott ez asszony káposztát főz,
Feje felett menen e gőz,
Azért ne sérjék e feje,
Bodó János lesz e veje.

Elhangzó csuvas énekek: De jó együtt... és Rőzserakás...
Válogatás Berecz András: Sördal - csuvas népdalok magyarul dupla lemezéről
A dallamok forrása: Vikár László hangfelvételei
A nyersfordításokat Agyagosi Klára, Bereczki Gábor, Mészáros Gyula, Varga Péterné, Vámbéry Ármin készítette csuvas és orosz nyelvből, míg a műfordítást Berecz András.

De jó együtt dúdolgatva jó sört inni,
De még jobb a jó barátot szeretni!
Darje, Marje, jó Lukijan - áldott ember gyermeke,
Lótva-futva elszaladtak, úgy vezettek el ide!

Ó be pompás jó pálinkát legelni,
Még pompásabb pajtásimmal kedveskedni!
Darje, Marje, jó Lukijan - áldott asszonynak gyereke,
Lótva-futva elszaladtak, úgy csalogattak minket ide!

Rőzserakás, jávorfa, ága-boga egy sorba',
Ej, mi vagyunk ilyenek rokonokkal egy sorba'!

Kaszálni is csak sokat jó, gyűjteni, aj, még többet!
Rokont látni sokszor kell, szólni véle még többet!

Sűrű erdőn utat törtünk Átilnak látásáér'.
Hegyet hágtunk, utat léptünk, jó rokonok látásáér'.

Erős sövénykerítés szállásoknak szépsége,
Két jó rokon összeül, háznak az a szépsége.

"A nyelvemlékek és a történeti források arról tanúskodnak, hogy a nogajok és a kunok tulajdonképpen közös ősöktől származnak, hogy a karacsaj-balkárok és a jászok elődei Alániában (916-1236) egymással szoros etnikai viszonyban álltak, és hogy a mai kumukok a Kazár Kaganátus (657-969) névadó etnikumának leszármazottai, s így az ő őseik a magyarságba a honfoglalás után beolvadt kabarokkal állhattak rokonságban.
Azt pedig senki sem tudja, hogy hány magyar olvadt be az Al-Duna vidékétől Moldván és a füves puszta kelet-európai régióján át egészen az Aral-tóig terjedő hatalmas területet uraló nogajokba a Tatárjárás után (1236-1240). Mindenesetre, a mai nogajoknak vannak törzseik és nemzetségeik, melyek a mi népcsoportjaink neveit viselik. A jászok emlékét az 'Asz', a kunokét a 'Kipcsak' törzs viseli, de máig élnek közöttük a 'Madzsar' nemzetség tagjai is." Agócs Gergely és Somfai Kara Dávid

Elhangzó énekek: Szarka fia (szauszkanning balaszi)... és Ak-kerman (Dnyeszterfehérvár) szép lánya... két kubáni nogaj népdal
Cserkesz-Karacsájföld, Nogaj járás
Gyűjtő Agócs Gergely és Somfai Kara Dávid (2016)
Fordító: Somfai Kara Dávid
Ének: Keldikhan Haszan-kizi Turkmenova, Toktamisz falu (Üjken-halk)

Szauszkanning balaszi aginnan köp karaszi
jigit szüjlep kiz külsze sasinnan köp jalaszi
A szarka fiókája, több benne a fekete, mint fehér,
Ha a fiú beszédén a lány nevet, több lesz a hajánál a vétke.

kizarip piszken albele, men berejim, jijszenme?
on szegiz ben jirme bes, kajtip keler dijszenme?
Pirosló érett barack, odaadom, megeszed-e?
18 és 25 éves kor, vajon visszatér-e?

júrup siktim oramga, sille szatkan Nuria
szensziz kalszam, aj arú, toka janszin dunia
Kiszaladtam az utcára, selymet árul Nuria,
Ha nélküled maradok, szépségem, égjen el az világ!

Ak-kermannyng arú kizi tigip sepken etting me?
Ak-kerman szép lánya megszegve köntöst varrtál-e?

Ak-kermannyng arú kizi kijip sepken etting me?
Ak-kerman szép lánya felpróbálva köntöst varrtál-e?

Ak-kermanning arú kizi ojnap külüp ketting me?
Ak-kerman szép lánya vigadtál és nevettél-e?