Máté Péter - Álomlány

Nem a kenyerem a szép szó a vallomás
Mégis vállalom azt, hogy te vagy senki más
Nem is tehetek másképp, hozzád köt ezer emlék
Fogva tart ez a régen várt varázs

Ujjaid nyomán Bőröm szinte lángra gyúl
Mikor átölelsz torkom is úgy elszorul
Szívem kihagy egy percre, pedig nem intem csendre
Aztán dobogni újra megtanul

Álomlány köszönet érte, hogy így szeretsz
Hidd el, hogy arról te nem tehetsz, ha egyszer véget ér
Álom lány, örülj, ha boldog a pillanat,
De azért sírni már nem szabad, ha egyszer véget ér

Türelmetlenül várom azt, hogy érkezel
Biztatom magam nemsokára itt leszel
Mindig ugyanúgy várlak, mindig vágyom utánad
Boldog vagyok, ha itt vagy már közel