Nekem elég

Jó sokáig koptatom az ablakon az szememet,
Keresem, hogy hol veszett el odakinn a szeretet,
Ha megtalálom, befogom, megszelídítem, ellopom,
Mert olyan régen nem járt itt, hogy azon is csodálkozom,
Hogy van még idő bennem,
Hogy van még szándék bennem,
Hogy van még hála bennem,
Hogy neked ez elég, de nekem nem.

Nekem elég, de neked nem,
Neked elég, de nekem nem,
Nekem elég, de neked nem
Neked elég, de nekem nem,
Nekem elég, de neked nem
Neked elég, de nekem nem,
Nekem elég, de neked nem…

Ágysarkába összegyűrve mindenegyes gondolat,
A magány a lámpafénynél árnyékomból bontogat,
Hová tettél éjjelente, elültettél ki a kertbe,
Oktogonra, Nagy-körútra, eltemettél már a múltba?
De van még idő bennem,
Van még szándék bennem,
Van még hála bennem,
Nekem ez elég, de neked nem.

Neked elég, de nekem nem,
Nekem elég, de neked nem…