Kárpátia - Valahol Magyarországon

Az új Btk. teljesen újraszabályozta a jogos védelem intézményrendszerét. A védekezésnek nem kell arányban állnia a támadással: ha ököllel támadnak ránk, akkor akár késsel is visszatámadhatunk. A támadással járó kockázatot a támadónak kell viselnie. A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna. Az új Btk. 2013. július 1-jén lépett hatályba.

Az Alaptörvény V. cikkének értelmében mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

Ezzel az alaptörvényi rendelkezéssel a jogos védelem alkotmányos szinten került elismerésre. A jogos védelemnek a részletszabályait nem az Alaptörvény adja meg, hanem az új Btk., az Alaptörvény csak a sarokpontokat jelöli ki, a Btk. ezen sarokpontok között mozoghat. A rendelkezés értelmében jogos védelemre nem kizárólag a személy elleni támadás esetén kerülhet sor, hanem a tulajdon védelme érdekében is.

A jogos védelem szabályozása a megelőző jogos védelem intézményével kezdődik. Az új Btk. ebben a korábbi, jelenleg hatályos szabályozáshoz képest eltérést nem mutat, a jogalkotó ezeken a szabályokon nem változtatott, vagyis a megelőző jogos védelem akkor nem lesz büntethető, ha olyan jogtalan támadás megelőzésére irányul, amely a jövőben védekező vagy más személye vagy javai ellen irányulhat. Fontos különbséget tenni a jogos védelmi helyzet és a megelőző jogos védelem között: a jogtalan támadással nem elhárító cselekmény, hanem megelőző jogos védelmi cselekmény, vagy eszköz áll szemben. Az eszköz használata csak akkor lehet jogszerű, ha az élet kioltására egyáltalán nem alkalmas.

Fontos eltérés az ezt megelőző szabályozáshoz képest, hogy nem büntethető az a cselekmény, amelyet a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. Az egyik leglényegesebb rész itt következik: a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha:

Azt személy ellen
• éjjel
• - fegyveresen
• - felfegyverkezve vagy
• - csoportosan

követik el
• - az a lakásba
o - éjjel
o - fegyveresen
o - felfegyverkezve vagy
o csoportosan

történő jogtalan behatolás, vagy az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.

Támadáson a védett jogi tárgy emberi magatartással történő sértését, illetve fenyegetését kell érteni.

Fegyveresen követi el a bűncselekményt az, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt az előzőekben meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el.

Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.

A fenti feltételeknek nem együttesen kell fennállniuk, hanem elég, ha az egyik megvalósul. Az új Btk. megfogalmazásában a jogtalan támadás elhárításának a kockázatát az új szabályozás értelmében a jogtalan támadónak kell viselnie, és a megtámadott elhárító cselekményét méltányosan kell megítélni. Továbbra sem lesz büntethető az, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. Az új Btk. hatályba lépésével akár a személyi, a javak elleni, akár a közérdekre támadóval szemben fel lehet lépni akár még nem is arányos eszközzel. Tehát egy ököllel támadóval szemben kést, husángot, vasvillát lehet ragadni. A megtámadott személy akár az engedéllyel tartott lőfegyverét is használhatja. A szabályozás egyértelműen a megtámadottat védi: a bűnözőnek fel kell készülnie, hogy egy betörés alkalmával akár az életét vesztheti jogos védelem miatt.