Dánielfy Gergő és az Utazók - Álmosoly

A zenekar első lemezének hetedik dala.

Dalszerző: Dánielfy Gergely
Szövegíró: Dánielfy Gergely és Völgyesi Árpád


elmentél, itt hagytál
nem írtál, ég veled
holnaptól más lesz már
minden reggeled

az a pillanat, az az érzés,
az a féltékenység vár
az a jó a létben amit
soha senki nem talál

kérlek, ne válaszolj, nem kell álmosoly
hányok minden szívtől és az összes szmájlitól
hidd el, hogy tudom egyik se volt komoly

képzeld el azt, hogy én is létezem
jó hogy fáj, ha szívek mögött nincsen érzelem
kérlek, most már semmit se mondj nekem

elmentünk, leültünk
egy üveg borral a lépcsőre
sötétben, hidegben
lefoglaltuk két főre

neked elmondtam
amit hallani akartál
te csak néztél (nevettél)
és meg se szólaltál

kérlek, ne válaszolj, nem kell álmosoly
hányok minden szívtől és az összes szmájlitól
hidd el, hogy tudom egyik se volt komoly

képzeld el azt, hogy én is létezem
jó hogy fáj ha szívek mögött nincsen érzelem
kérlek most már semmit se mondj nekem

képzeld el, hogy én is létezem
hogy esélyt adsz és érdekel az énekem
mit neked írtam, mert tudom hogy tetszene
ha nemet mondasz, hát nem halok bele
hisz élek addig, amíg zenélek
és valaki hallgatja a zenémet
remélem, tetszik ha hallod véletlen
legalább ennyi jót adok az életben
elmondom, amit még muszáj mondanom
te jutsz eszembe a sebről a sarkamon
mit feltört a cipő, amit neked vettem
mármint azért vettem, hogy neked tetsszen
hogy tetsszen majd, hogyha talizunk egyszer
ha egyszer majd nem feledsz el
de le is állok most már, jóvanna
mer olyanok leszünk mint Gyula és Anna

kérlek ne válaszolj, nem kell álmosoly
hányok minden szívtől és az összes szmájlitól
hidd el, hogy tudom egyik sem komoly

képzeld el azt, hogy én is létezem
jó hogy fáj, ha szívek mögött nincsen érzelem
kérlek, most már semmit se mondj nekem