Bbert - KépleTe (Official Music Video)

Szöveg: Bbert
Mastering: Echo Recording Stúdió
Operatőr/Vágó: Reischl Krisztián (@reischlkrisz | https://bit.ly/reischlkriszyt)
Modell: Plander Ágnes
Beat: TowerBeat

contact: bbertofficial@gmail.com
facebook: www.facebook.com/bbertofficial
instagram: @bbert_official

Szöveg:

Megváltozott az életem, mert Te lettél a képlete,
Istent csak arra kérhetem, hogy adjon időt még nekem,
Sajnos sikerült belőle már sokat elvesztegetni,
De melletted igazán önmagam merek lenni.

Olyan szépnek látlak, mint a hegytetőt fehérben,
Érezni a szerelmet, hát ezt is végre megéltem.
Rég meg voltál írva a kezemen lévő tenyérben,
Hiszem, hogy szeretsz és meghalok ezen reményben.
Arcod egy pillanatra bárhol voltam sem feledtem,
Mert fájdalomcsillapításként csak ez volt mit tehettem.
Mostanra csak téged látlak a ragyogó napsugárban,
Nekem táncolsz benne egy sárga csinos kis ruhában,
Ami bőrödhöz simulva mindig teljesen hibátlan,
Hidd el, ha nem dicsértem tested, akkor is imádtam.
Néha, ha velem vagy és ránézek a csinos kis szádra,
Arra gondolok, ha nem lennél, mennyire fájna.
Érzem, hogy nélküled lelkem olyan sivár és kietlen,
Mintha rég kiábrándult volna, mint valami hitetlen.
Tudod, hogy szeretlek, sosem akartalak megbántani,
De mind emberek vagyunk, mind szoktunk akaratlanul ártani.

Refrén:

Megváltozott az életem, mert Te lettél a képlete.
Rólad szól benne minden, hát kérlek élj vele.
Megváltozott az életem, mert Te lettél a képlete,
Bizonytalan szürke napok után Te lettél a végzete.

Veled elvesznék örökre egy gyorsan múló pillanatban,
Mert mit ér az élet ha benne nélküled maradtam.
Tovább léphetnék egy új fejezetre a világban,
De mégis mi értelme, ha oda mit a legjobban imádtam.
Hiába próbálnám kopár lelkem festeni újra zöldre,
Ha lelkem virágjai hiányodtól kipusztultak örökre.
Érzem, ha nem vagy minden szürke hiába vágyom többre,
Célomat sem látom, elburkolózott sűrű ködbe.
Mert fiatal vagyok, a jövőmre még keresem a választ,
Mi az, amivé személyem ebben a világban válhat.
Tudnod kell, mikor tekintetem a tiedben elmerül,
Szabadságom birtoka az egész világban elterül.
Mióta ismerlek, tudom, nem leszek már magányos,
Az irántad érzett szeretet az egyetlen, mi szabályoz.
Régen, amikor nem voltál, sokat gyötörtek a kételyek,
Nehéz helyzetekben néha azt sem tudtam, mit tegyek.
Felnőtt testben voltam naiv gyermeki elme,
Éreztem valami hiányzott, valami nem jött még velem szembe.
Mert mindenki várja a váratlant, s csendben azt remélik,
Hogy biztosan érkezik, csak talán most kicsit elkésik.
Talán elsőre még én sem tudhattam magamtól,
Hogy amikor megláttalak kifogytam a szavakból.
Addig azt hittem nehéz fontos kérdésekben dönteni,
Aztán rájöttem milyen érzéseket szavakba önteni.
Mert néha egy pillantásod többet mond ezer szónál,
Olyankor nem is hallanám a hangod, hiába szólnál,
Olvasva a szemedben, mint könyvben sorok között,
Tekinteted mint rég nem látott vendéget köszönt.

Refrén:

Megváltozott az életem, mert Te lettél a képlete,
Rólad szól benne minden, hát kérlek élj vele.
Megváltozott az életem, mert Te lettél a képlete,
Bizonytalan szürke napok után Te lettél a végzete.

Nem tudhatja senki, talán csak a ragyogó csillagok,
Talán csak ők láthatják, mit egyszer itt hagyok,
Talán nem is létezik, talán csak egy árva fura gondolat,
Mely elfeledteti mélyen belül minden egyes gondomat.
Még ha így is van, tudom, már az úgy sem számít,
Hisz olyan erős, hogy régóta teljesen elkábít.
Mert az életben a fontos dolgok nem foghatók meg kézzel,
Legnagyobb ajándék ezt időben felfogni ép ésszel.
Telhetnek az évezredek, haladhat az emberiség előre,
De úgy érzem a szeretettől kaphatunk csak erőre,
Nélküle a világ csak szürkélkedik fekete-fehérben,
Ezért inkább az eszemet színekre cseréltem.
Mert szomorúság ülhet a verejtékkel szerzett kincseken,
És boldogságot érezhet az ember akkor is, ha nincstelen.
Azt mondják, az idő egyszer mindent megváltoztat,
De amit irántad érzek, az tudom nem változhat.

Refrén:

Megváltozott az életem, mert Te lettél a képlete,
Rólad szól benne minden, hát kérlek élj vele.
Megváltozott az életem, mert Te lettél a képlete,
Bizonytalan szürke napok után Te lettél a végzete.

Megváltozott életek, megváltozott képletek,
Mindenkit csak arra kérhetek, hogy éljetek,
Mert ki tudja, mit tartogat az újabb felkelő Nap keletnél,
Lehet holnap a boldogság egy másik embernek pont Te lennél!