Videók TOP - Magyar és külföldi zenei videók
Köszöntelek
Belépés / Regisztráció

Eltűnt Árpád-kori vagy középkori falvaink 48 - Kerekszenttamás

Thanks! Share it with your friends!

URL

You disliked this video. Thanks for the feedback!

Sorry, only registred users can create playlists.
URL


Hozzáadott Admin a
5 Megtekintés

Leírás

A Vértes lábánál, a Székesfehérvár – Gánt és a Csákvár – Csákberény közti útkereszteződésnél áll a történelem során elpusztult Kerekszenttamás kerek templomának romja. A falu helyét ma már csak a rotunda őrzi. A területet még mindig Кerek szenttamás pusztának hívja a lakosság. A templomra maga a falu neve is utal, mivel elmondja, hogy milyen alakú volt a templom, és megtudjuk azt is, hogy a kétkedő Tamás apostol tiszteletére szentelték. A rotunda a XII. században épülhetett, és a ritkább, apszis nélküli változatot képviseli. Sajnos az eltűnt településről nem sokat tudunk.
A XIV. századi gesta szerint az országot német hűbérbe adó Orseolo Péter királyt a második uralkodása idején 1046-ban itt fogták el Vata felkelői.
Kerekszenttamást 1231-ben említi először oklevél a Csák nemzetség birtokai között. A helynévből arra lehet következtetni, hogy ekkor már a kerek templomnak állnia kellett, és az már hosszabb ideje felépülhetett.
Erzsébet királynénak 1439.11.13-án kelt oklevele értelmében Mor-i Jakws fiával, Mihállyal mint királynői emberrel Ferenc papot és egyházuk Szent Mihály oltárának igazgatóját küldte ki, akinek jelenlétében a királynői ember május 14-én egyebek mellett Kerekzenththamas faluban a szomszédok meghívása mellett új adomány címén bevezette Rozgon-i István comest és fiát, Jánost Chokakew várának és az elsorolt birtokoknak és birtokrészeknek a tulajdonába.
1453.02.02-án oklevelében László király elismeri Rozgon-i János erdélyi vajdának és két testvérének, Rozgon-i Rinoldusnak és Osvaldnak, a székelyek comeseinek és az elhunyt negyedik testvérnek, Rozgon-i Lőrincnek a hűséges szolgálatait, akik teljes odaadással szolgálták őt magát, és mint ifjak, lelkiismeretességgel álltak Zsigmond királynak, úgyszintén Albert királynak a szolgálatában, a csehek elleni hadjárataikban, és a török elleni harcokban. Mikor Erzsébet királynénak az özvegysége idején az országot egyrészt a török támadta és fenyegette, bent pedig belső viszályok és ellentétek marcangolták, Rozgon-i János végig állhatatosan kitartott mellette, Rinoldus pedig a királynénak a szolgálatában fogságot és súlyos sebeket is szenvedett. Később Hwnyad-i János kormányzó seregéhez, mint annak a kapitánya Rozgon-i Lőrinc is csatlakozott a saját népével. A kormányzó vezetésével nekik nagy részük volt abban, hogy ő az ellenségtől megszabadított és a belső egyenetlenségtől megbékélt országot kaphatott vissza, sőt az ország területe a régi határokon túl még gyarapodott is. Mindezekért a Chokakew várához tartozó Zenththamaseghaza prédiumot Fehérmegyében más birtokokkal és más várhoz tartozó részekkel a nevezett Rozgon-i János vajdának, Rinoldusnak és Osvaldnak, a székelyek comeseinek és utódjaiknak adományozta örök tulajdonul, tiszteletben tartva mások jogát és a fiscusnak járó kamara-hasznot.
Ezt az adományt 1459-ben Mátyás király megerősítette, és Rozgon-i János királyi tárnokmesternek, Rozgon-i Raynoldus temesi comesnek és Rozgon-i Osvald királyi lovászmesternek a bennük lévő királyi joggal együtt, új királyi adomány címén hűséges és érdemszerző szolgálataikért, melyeket már apjával, Hwnyad-i János kormányzóval és a szent koronával szemben tanúsítottak, nekik adományozza egyebek mellett Kerekzenththamas prediumot Fehér megyében, mint Wythan vár tartozékait. Ekkor már Vitány várának birtokaként olvashatunk róla. 1461.11.30-án oklevelében Mátyás király elmondja, hogy az 1453-ban kelt királyi adománynak ellentmondott idősebb Rozgonyi István fia János, akit ezért megidéztek 1453 aug. 1-re. Az ügy mostanáig húzódott, és a mostani május 1-én István fia János nem jelent meg, ezért Mátyás király megparancsolta a budai káptalannak, hogy vezessék be Rozgonyi Jánost, Raynoldust és Oszvaldot a mondott birtokokba. Ennek a megtörténtét a mostani október 6-án Dynnya-i Wasnak mondott János, az előbbiek képviselője a budai káptalan válaszlevelével jelentette, bemutatva V.László király erre vonatkozó oklevelét is, amiket a király jóváhagyott.
Kerekszenttamás falut 1662-ben már lakatlannak említik. Lakosai soha nem költöztek vissza, és a leletek is azt bizonyítják, hogy már a XVI. sz. második felében elpusztulhatott, talán egy török támadás miatt. A templom a század végén már romos lehetett. A falu máig puszta maradt, és csak a rom mutatja, hol volt a település. A Zámolyiak ma már „török hagyomány"-ként tartják számon.
Helyenként négy-öt méter magasan álló, egy méter 30 centiméter vastagságú körfalának hófehér köveit forró mészhabarccsal forrasztották egybe, a szinte bonthatatlanul kemény szerkezet ezért volt képes túlélni a háborúk, a környéken építkezők és a garázda turisták rombolását.
1962-ben régészeti feltárásokat végzett itt Molnár Vera művészettörténész, aki feltárta, hogy a rotunda belül több, mint 6,5 méter átmérőjű és déli oldalról nyitott épület volt. Északkeleti részén a falba mélyedő bevágás feltehetően szentségtartó funkcióval bírt.

Fémkeresés web: http://femkereses.mcbubu.hu/

Zene:
Kobzos együttes - http://www.kobzos.hu/

SZÓLJ HOZZÁ

Komment

Be the first to comment
RSS